Gorski kotar vidéke rendkívül gazdag a goráni múlt legkorábbi időszakából fennmaradt tárgyi emlékekben, értékes egyházi épületekben, kultúrtörténeti műemlékekben és hagyományokban.
A történelem során különböző kultúrák váltották itt egymást, létrehozva azt a felbecsülhetetlen értékű örökséget, amely Gorski kotar egész vidékét áthatja, és lépten-nyomon feltárul a látogató előtt. Az őskori és középkori emlékektől a különböző kultúrák hagyatékán át egészen napjaink helyi művészeti alkotásaiig kulturális értékek és az azokhoz kapcsolódó emlékek szövik át e tájat, egy olyan világot teremtve, amelynek értékei minden látogatót rabul ejtenek.
Gorski kotar kulturális öröksége rendkívül sokszínű; tematikusan a védett örökségek, a múzeumok, a galériák és gyűjtemények, a tájházak, a szakrális örökség, a skanzenek és hagyományőrző területek, valamint a malmok, fűrésztelepek és más hasonló emlékek köré csoportosítható.
A nemesi Frangepán családról szóló első történeti források már több mint 900 évvel ezelőtt keletkeztek. Gorski kotar számos települését először egy XV. századi bírósági határozat említi, melyben megtiltották a Frangepánoknak, hogy vámot szedjenek a zágrábi kereskedőktől moravicei, delnicei, lokvei, brodi és más birtokaikon… Ezek a települések a régi frangepáni útvonal egy szakaszát jelzik, amely Gorski kotaron át a Tengermellék településeihez vezetett.
A kulturális-turisztikai útvonal bejárásával megismerheti a Frangepán család gazdag hagyományait, életét, valamint várait és erődítményeit.
Gorski kotarban számos, különböző korszakból fennmaradt szakrális építmény található. Ezek egyike a Mrkopaljban található Kálvária, amely jól látható helyen áll a településtől és a Karolina út nyomvonalától délnyugatra fekvő dombon. Három keresztből és bronzszobrokból áll. Gorski kotar legjelentősebb vallási eseményét, a mrkopalji búcsút a Hétfájdalmú Szűzanya templomban tartják. Hagyományosan minden év szeptemberének harmadik vasárnapján rendezik meg, amikor számos hívő zarándokol Mrkopaljba, hogy hálát adjanak, és leróják tiszteletüket a Boldogságos Szűz Mária előtt.
A környéken ősember jelenlétére utaló nyomokat, valamint több, egykor ezen a vidéken élt állat maradványait is feltárták, például barlangi medvéét és párducét.