Turistatérképek
Gorski kotar
A Mediterrán térség, a Kárpát-medence belső vidékei és az alpesi övezet találkozásánál fekvő Gorski kotar ősidők óta a szervezetet élénkítő és enyhén élénkítő ingerklímájáról ismert. A telek többnyire zordak és hosszúak, így hosszasan élvezhetjük a havas táj szépségét és a téli sportokat. Gorski kotarba később érkezik a tavasz, cserébe azonban a természet káprázatos ébredésében gyönyörködhetünk a hosszú téli álom után – ezt az egyedülálló látványt valóban nem érdemes kihagyni.
Nyáron nappal kellemes a hőmérséklet, az éjszakák pedig hűvösek, így valódi felfrissülést és menekülőutat kínál a nagy nyári hőség elől. Ősszel, a szüret idején lélegzetelállító színkavalkáddal varázsol el. A festői falvak valóságos klimatikus gyógyhelyek, ahol a hegyi levegő jótékony hatása egyszerre pihentet és feltölt.
Delnice városa
Delnice Gorski kotar legnagyobb települése és központja. A Delnicei-mezőn, a Drgomalj, a Petehovac és a Japlenški vrh csúcsai között, 730 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, így Horvátország legmagasabban fekvő városa. Delnice városa a goráni fennsík központi részén terül el. A lakott térség fő tengelyét Delnice mellett a Kupa folyó kanyonjában fekvő Brod na Kupi, valamint a Drgomalj-hegységcsoport és a Risnjak-hegylánc lejtőin elterülő Crni Lug alkotja. E települések sokszínűsége, valamint kulturális és földrajzi összetartozása sajátos egyensúlyt teremt a Kupa völgye és a magasabban fekvő crni luki-risnjaki térség között; ezt a hármas egységet találóan „delnicei lóherének” nevezik.
730 méteres tengerszint feletti magasságával Horvátország legmagasabban fekvő városa.
Skrad község
Skrad község Tengermellék-Hegyvidék megye északkeleti részén fekszik, ahol a megyén belül több szomszédos helyi önkormányzattal is határos (Brod Moravice és Ravna Gora községekkel, valamint Delnice és Vrbovsko városokkal); határvonalának teljes hossza 44 km. Skrad községet Delnice város területén, a Kupa folyó mentén húzódó keskeny településsáv választja el a Szlovén Köztársaságtól, ezért a község tágabb értelemben határ menti térségnek tekinthető, egyben domb- és hegyvidéki jellegű terület is. A község területének nagyobb részét hegyvidék alkotja, 700-800 méteres tengerszint feletti magasságban, amely észak felé fokozatosan lejt a Kupa völgye felé, egészen mintegy 200 méteres magasságig. A község déli részén a települések többsége 400 és 600 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a község központja pedig 703 méteres magasságban található. A kisebb kiterjedésű, alacsonyabban fekvő északi részen a települések szintén 400 és 600 méter közötti magasságban helyezkednek el.
Fužine község
Fužinében összefonódik a valóság és a fikció. A német „Winnetou” trilógia forgatásához Fužine környékén egy cowboyfalu díszleteit építették fel, a Vrelo-barlang belső tere pedig a második rész egyik jelentős helyszínéül szolgált. A Vrelo-barlangban a cseppkövek mellett egy kis tó is található, ráadásul ez az egyetlen barlang a világon, amely kerekesszékkel is bejárható. Az átjáró betonozott, a szintkülönbség pedig mindössze 1 méter. Szerencsére a „Bitoraj” szálló éttermében kapható rétes sem csak a képzelet szüleménye. „Áfonyás rétes – Bitoraj” néven a Horvát Szellemi Tulajdon Hivatalánál védjegyoltalmat kapott. Ezzel ez lett az első ilyen típusú védett édesség Horvátországban, sőt egész Európában is. A 730 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Bajer-tó partján tett séta – mindössze 20 percnyi autóútra a tengertől – igazi felfrissülést kínál a hegyvidéki levegőn.
Fužine, a legnagyobb kis község.
Čabar városa
Delnicéből Prezid és Čabar felé indulva – Horvátország legszélén, a horvát-szlovén határ mentén, a čabari táj peremén, az egykori római limes közelében – szinte valószerűtlen szépségű tájakon vezet az út: nemcsak a sötét fenyvesek festői látványa, a hegyekkel csipkézett horizont, a növények és az ég sötét háttérből minden évszakban élénken kirajzolódó színeinek frissessége, az erdők sűrű, félhomályos mélye és a légiesen kék távolságok váltakozása, vagy éppen a ciklámenek és gombák sejtelmes jelenléte miatt… De azért is, mert a kanyargós út ritkán lakott vidéken vezet végig: kilométereken át erdőségek, mintha egy szinte középkori világba érkeznénk – egy olyan világba, ahol a távolság még valódi volt, amit csak az idő segített leküzdeni. Napjainkban mintha az értékes időnk is elillanna a távolságok eltűnésével. Ezekben a fekete erdőkben még mindig pihen az idő, összekucorodva, mintha egy hosszú álomba merült volna.
Mrkopalj község
Mrkopalj Gorski kotar egyik legrégebbi települése. Hosszú és viharos történetében a fejlődés és a válságok, a sikerek és a hanyatlás időszakai váltakoznak. Ebben a goráni térségben jelentős téli turizmus alakult ki, ami nem véletlen, hiszen Mrkopalj a horvát síelés bölcsője: már 1913-ban megrendezték itt az első szervezett síversenyt, majd nem sokkal később, 1934-ben felépült az első síugrósánc is, ahol nemzetközi versenyt is tartottak. Mrkopalj község egyik legnagyobb kincse kétségkívül az itt élő emberek, akik az évszázadok során hozzáedződtek a nehéz életkörülményekhez. Az itt élőkre jellemző ritka nagy vendégszeretet és szívélyesség az utazók iránti segítőkészségből fakad, és mára Mrkopalj egyik különleges turisztikai értékévé vált. Leginkább abban a természetességben érhető tetten, ahogyan Mrkopalj község lakói a vendégeiket fogadják.
Mrkopaljt a horvát síelés bölcsőjeként tartják számon.
Ravna Gora község
Ravna Gora Gorski kotar szívében fekszik, mindössze 45 kilométerre a tengertől, félúton Rijeka és Karlovac között, a Rijeka-Zágráb autópálya egyik csomópontjánál. Ravna Gora a nevét arról a fennsíkról kapta, amelyen fekszik, több mint 750 méteres tengerszint feletti magasságban. A ravna gorai fennsík teljes területét egykor sűrű erdő borította. Egyik oldalról a Bjelolasica, a Višnjevica és a Suhi Vrh, a másik oldalról pedig a Javorova Kosa és a Kosica övezi. A Javorova Kosa (1016 m) Ravna Gora és a környező települések kimeríthetetlen vízforrása, hiszen a lábánál hat, a föld alá bukó patak fakad, és a Dobra is a közelben ered. Ravna Gora keletkezésének pontos dátuma nem ismert. Története mindenképpen jóval a Karolina út megépítése előtti időkre nyúlik vissza: előbb Vrhben (Ravna Gora egyik településrészén), majd később mai helyén jött létre.
Vrbovsko városa
Vrbovsko Gorski kotar legkeletibb részén fekszik, területe 280 km². 5076 lakosa van, és 65 település tartozik hozzá; ezek közül a nagyobbak és ismertebbek a következők: Vrbovsko, Moravice, Lukovdol, Severin na Kupi és Gomirje. Vrbovskót északon a Kupa folyó választja el a szomszédos Szlovéniától, kelet felé pedig Zdihovo, Liplje és Bosiljevo térségén át húzódik tovább, majd Ljubošina közelében átszeli a Dobra völgyét. Nyugati határa a Kupa Radočajnál lévő szorosától indul, megkerüli Razdrtót, majd Koritnik Veliki és Palež között keresztezi a vasútvonalat, Lužac felé húzódik tovább, végül pedig eléri a Sušica-Jablan térséget. Domborzati szempontból déli határa fekszik a legmagasabban, ahol 1000 méteres tengerszint feletti magasságot meghaladó csúcsokon halad át. Erdeivel, szépségével és magasságával a Debela kosa (1169 m tszf.), a Bukovica (1253 m tszf.), a Bijela kosa (1289 m tszf.), a Mirkovica (1283 m tszf.) és a Smolnik (1219 m tszf.) emelkednek ki. Kelet felé a Kozarica és a Lumbarda gerincei mentén húzódik tovább a határ, majd eléri a Dobra völgyét, ezzel körülölelve Vrbovsko területét.
Brod Moravice község
Brod Moravice község Tengermellék-Hegyvidék megye északkeleti részén, Gorski kotar nyugati részén, 560 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Zágrábtól 120 km-re, Rijekától pedig 75 km-re található. Lakosságszámát tekintve Gorski kotar legkisebb, ugyanakkor legrégebbi községe. A viszonylag nagy, 63 km²-es területen mintegy 880 lakos él 38 településen. Brod Moravice község napját augusztus 16-án ünneplik. Brod Moravice környéke természeti szépségekben rendkívül gazdag. A Kupa-völgy látványa senkit sem hagy hidegen. A Kupa-kanyon fölött két híres kilátópont található: a Špičasti vrh és a Medveja stena, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szomszédos Szlovéniára és Gorski kotar nagy részére. Kuti falu mellett emelkedik a Parag-domb, ahonnan tiszta időben az Alpok vonulatai is láthatóak. Brod Moravice községet még 1893-ban hozták létre, 1993-ban pedig, a szabad és független Horvát Köztársaságban ismét községgé vált. Brod Moravice község területén nem találhatók jelentősebb gazdasági létesítmények, Donja Dobrában azonban működik egy kisebb, „Pilana” nevű fűrészüzem. Emellett számos mesterember dolgozik itt, főként asztalosok, valamint eper-, málna-, cseresznye- és gombatermesztők. Fontos kiemelni, hogy Brod Moravice kiemelt állami támogatásban részesülő község.
Brod Moravice a legszebb kilátópontok otthona.
Lokve község
Lokve Gorski kotarban fekszik, félúton Delnice (mintegy 6 km-re) és Fužine között. A település az említett helységek, valamint a tőle északra fekvő Crni Lug és a keletre, mintegy 13 km-re lévő Mrkopalj felé vezető utak kereszteződésében fekszik. A falun keresztülfolyik a Lokvarka patak, és a közelben van a Lokvei-tó is. Lokve egy hegycsúcsok övezte völgykatlanban fekszik: északon a Ponikvarski vrh (844 m tszf.) és az Oštrac (931 m tszf.) magasodik, keleten a Sopački vrh (974 m tszf.), délen pedig a Bukovac (985 m tszf.) és a Špičunak (1023 m tszf.). Nyugaton, a Lokvei-tó fölött emelkedik a Sljeme (1071 m tszf.). Lokve Delnice felőli bejáratánál található a Lokvarka-barlang. Ez Horvátország legmélyebb, látogatók számára is nyitott barlangja.
